3. fejezet

Ijedtemben eldobtam Ash telefonját, ami hangosan csapódott a falhoz.
-Lina mi volt ez?!- ordibált le az emeletről a testvérem.
-Öööö.....Talán...
-Talán?
-Talán a telefonod! - böktem ki végül.
-Hogy mi?!!! - hallottam a dühöt a hangjában.
-De nem esett semmi baja. Ami elég fura.
-De hogy történt?
-Hát felvettem a telefonod és...és láttam egy pókot, ami miatt megijedtem és eldobtam a telód. - hazudtam.
-Ja jó. De nem az én telefonomat dobáld kérlek.
-Rendben. Na pillanat mert megyek öltözni és mehetünk is.- gyors felrohantam a szobába és felvetem egy fehér csipkés pólót amiben kint a hasam és egy fekete rövid nadrágot. Mikor kész lettem lerohantam.
-Mehetünk is. - rohantam a kocsihoz és beültem a vezető ülésbe.
-Ki onnan Lina és vezetek.
-A-a most és. - erőszakoskodtam mire végül bedobta a derekát és nekem adta a kulcsot. Mikor ő is beszállt indultunk a többiekért. Húsz perc kocsikázás után megérkeztünk Calum-ékhoz, ahol elvileg mindenki itt van. Hangos duda szóval jeleztem nekik, hogy megérkeztünk. Sorban jöttek ki a házból majd be a kocsiba.
-Sziasztok! - köszöntek egyszerre.
-Hali. - köszöntem vissza, egyhangúan. Amint beszálltak indultunk a koncertre. Harminc perc kocsikázás után megérkeztünk a emberekkel teli parkolóba. Mire leállítottam a motrott, a többiek már kint vártak. Az az egy jó van ha a tesód híres, hogy bemehetsz bárhova ingyen. Elhelyezkedtünk a téren és elkezdtünk beszélgetni. Félrehívtam egy kis idő után Lukot.
-Luke te mint képzelsz magadról?!
-Miről beszélsz? - vágott hülye fejet.
-Az üzenetről, amit Ashnek írtál.
-Ja. Azt hitem, hogy elmondtad Ashnek.
-Jó mindegy. Felejtsük el ezt és felejtsük el egymást.- mondtam ki az utolsó szót és vissza mentem a többiekhez.
-Figyi, nem kértek valamit?
-De.- bólintottak egyszerre.
-Ital jó lesz?
-Igen.  - bökték ki kórusban. Elindultam a bolt felé. Kis idő után végeztem és indultam vissza a helyünkre. Mikor oda értem, a fiúkat nem találtam sehol. Elkezdtem keresgélni őket. Kábé Háromnegyed óra telhetett el és megcsendült egy ismerős hang, dal, már tudtam mi folyik itt......

Vajon mire jött rá Lina?

2.Fejezet

Pár perc múlva hallom, hogy valaki kopog.
-Ki az?
-Luke! - hallom a hangját.
-Most rád van a legkevésbé szükségem!
-Nem érdekel! Bemegyek! - mondta és már jött is be az ajtón.
-Mit akarsz?! - kérdeztem felháborodottan.
-Csak megvigasztani.
-De nem kell.
-De kell! És amúgy szívesen!
-Mi van?!
-Szívesen, hogy leütöttem rólad azt a tahót! - mondta komolyan.
-Te ütötted le?! - kérdeztem meglepődötten.
-Igen.
-És ki volt aki lesmárolt engem?
-Az a fiú aki bejött neked.
-Úr isten. Nem gondoltam volna ilyet róla. - motyogtam.
-Tessék?
-Semmi.
-Mutathatok egy képet?
-Igen. - válaszomra elővette a telefonját és megmutatta a képet.

-Jesszusom!! Mi ez a fej?! - röhögtem hangosan.
-Múlt karácsonykor készült. - nevetett ő is. - Mondtam.
-Mit mondtál? - kérdeztem hülye fejet vágva.
-Azt, hogy felvidítalak. - mondta önelégült arccal.
-Köszi. - mosolyogtam. 
-Szívesen. - mosolygott és ezzel együtt meg is ölelt. Fura volt ez a helyzet, mivel egy napja még ki nem állhattam, most pedig a szobámban ölelkezünk. Pár perc múlva elengedett és indulni készült.
-Ne menj! - néztem rá kiskutya szemekkel.
-De nekem még kéne otthon valamit csinálni. - mondta meglepetten.
-Kérlek.
-Rendben. - egyezett bele. -Na és hol aludjak?
-Hát az ágyamon? és én pedig a földön egy matracon.
-Azt már nem! Itt én vagyok a vendég és így én alszok a földön.
-Oké. - fejeztem be ezt a párbeszédet és hoztam is  a matracot. Gyors megágyaztam neki és mentem fürödni. Legalább tíz percig tusoltam. Legalább volt időm átgondolni ezt az egészet. Nagyon össze voltam zavarodva, ez az egész Luke-os ügyben. Hogy mit is érzek iránta. Mire készletem mindent átgondoltam, megszárítkoztam és felvettem a pizsim. Lépek ki az ajtón és előttem, egy boxerben lévő Luke állt. Gyors visszazártam az ajtót és vártam. Mire kb. eltelt egy perc kiléptem.
-Kész vagyok. - jelentette ki.
-Rendben. - vörösödtem el.
-Bocsi az előzőért. - monda ő is zavartan.
-Semmi. - nevetem. -Ezt nem fogom elfelejteni.
-Az biztos. - nevetett ő is. -Na akkor jó éjt. - feküdt a matracra.
-Neked is. - mondtam.Eltelhetett vagy fél óra, és hozzá szóltam. -Már alszol?
-Nem. Te sem tudsz aludni a buli miatt?
-Ja.Meddig fogy még tartani?
-Nem tudom. Na de aludjál.
-Ha énekelsz.
-Nem.
-De. Légyszi. - kérleltem.
-Melyik zenét énekeljem el, Lina hercegnő?
-A good girl-t.
-Rendben. She's a good girl
She's Daddy's favorite
He's saved for Harvardt
He know she'll make it
She's good at school
She's never truant
She can speak French
'Cause every night she studies hard in her room
At least that's what her parents assume
But she sneaks out the window to meet with her boyfriend
Here's what she told me the time that I caught her.
-Így jó?
-Igen.Köszi.
-Nincs mit. - ezután el is aludtam.
Azt gondoltam,hogy ezután minden simán megy.Igaz,a bulinak már úgy fél órája vége,viszont én továbbra sem tudtam rendesen átadni magam az álomvilágnak.Vihar volt aznap éjjel.Dörgött,villámlott.Nem féltem.Viszont fáztam,és iszonyatosan fájt a fejem.
-Minden rendeben,Lina?-kérdezte a szöszi.
-I-igen.-válaszoltam vacogva.
-Te jó ég,Lina!Te reszketsz!
-Dehogy is..tök jól vagyok.
Azt hittem,hogy ezzel abbamarad beszélgetésünk,mert nem szólt semmit.Viszont két perccel később két puha kezet éreztem reszkető arcomon.
-Jézusom,Lina!Egy merő láz vagy!Mindjárt hozok valamit!..-és már ki is sietett a szobámból.
-Nem kell!-próbáltam rámordulni,de nem sikerült.
Nem telt el tíz perc,és ajtóm nyílását hallottam. Mezitláb talpak siettek be rajta,az ágyam felé.Egy pohár víz,és egy darab gyógyszer volt kezébe,és odaült mellém.Én felültem,és megsimogatta a hátam.
-Gyere Lina.Ettől jobban leszel!
-Nem veszem be!!Hol van Ash?!-fakadtam sírva.
-Ő elment a többiekkel máshova,hogy ne legyen ekkora kupi.Ne félj,én itt leszek melletted.
-Megígéred?-sírdogáltam.
-Meg.-és letörölte arcomról az utolsó könnycseppet,én pedig elvettem a kezéből az apró orvosságot.
Bevettem,és levert a víz.A lázam lement,de ettől álmosság jött rám.Szépen lassan ő is visszamászott a helyére.Mikor már majdnem lefeküdt,még valamit mondtam.
-Várj Luke..
-Igen?-ült fel.
-Nem bújsz inkább ide?
Fáradt voltam,és ezek szerint beteg is.Valószínűleg ez beszélt belőlem.
-Hm.-mosolyodott el.
Nem láttam reakcióját,kivéve mikor egy villámcsapás fénye megvilágította.
-De igen.-jött oda.
Mögém feküd,és átkarolt.Így aludtam el karjaiban.
-Szeretlek,Luke.
De nem válaszolt.
-Nagyon szeretlek!-majd megfordultam.
-Én is szeretlek,Lina!-ölelt magához.
Így már egy miliméter sem választott el meztelen felsőtestétől.

***
Másnap reggelre semmi bajom nem volt.Korán keltem, mert nem tudtam elfelejteni az estét. Gyors megnéztem az időt 7:30. Mikor megnéztem bementem a fürdőbe rendbe tenni magam. Hamar megmostam a fogam, kifésültem a hajam és felöltöztem.
Amikor mindennel készen lettem, lementem megnézni, hogy hogyan is nézhet ki a lakás a buli után. Szinte ledöbbentem, mert a három srác és Liz kitakarították az egész házat. Leszaladtam a konyhába és láttam, hogy ott ülnek a pultnál. -Jó reggelt takarítók. - köszöntem. -Szia! - mondták kórusban. -Hihetetlen, hogy kitakarítottatok. Mikor keltetek? -Nem aludtunk. Mikor elmentek a vendégek elkezdtünk takarítani és egy félórája fejeztük be. Kösz a segítséget.- jelentette ki Calum. -Jó' van na. Aludtam az ágyamban. - mondtam, hogy cukkoljam. -Nem baj. Na de mennem kell. - lépett ki az ajtón. - Sziasztok. -Sziasztok. - jött le Luke. -Hali.- köszöntünk neki. -Nekem is mennem kell. - Öltözött fel és mögötte Michael is ment. -Sziasztok. - köszöntünk el. -Na gyere velem. - fogta meg a kezem Liz. - Nálad aludt Luke? - kérdezte. -Igen, de a matracon. És nem történt semmi. -Oké. De nem úgy volt, hogy utáltad? -De, de most nem tudom, hogy mit érzek iránta. -Ha te mondod. - vonta fel a szemöldökét. -Na most állj le. - löktem meg. -Rendben. Na de haza rohanok, mert megyünk a családdal moziban. -Rendben. Szia. -Szia. - rohant el. -Ashton!!! . kiáltottam a nevét. -Tessék? -Csak azt akartam kérdezni, hogy nem megyünk el valami koncertre? - néztem rá aranyosan. -Ja. Elmehetünk. - mosolygott rám. -És milyenre akarsz? -Nem tudom.Az attól függ, hogy kik adnak elő és hol. - magyarázott és leült a gép elé. Pár perc keresgélés után talált egy jót. - Avicii lesz ma a stadionban itt a városban. -Oké. És hánykor? - érdeklődtem. -Délután 7-kor kezdődik, azaz fél,- háromnegyed órával előtte meg kell érkezni. - világosított fel. -Akkor van még másfél óránk az indulásig. -Jaja. - mondta és ment tévézni. -Akkor megyek készülődni. -Oké. - reagált a mondatomra és én mentem a szobámba készülődni.-Várj Lina!

-Igen?

-Baj lenne,ha jönnének a srácok is?

-Mmm..Luke is?

-Nyilván.

-Ja persze,persze,már hogy lenne baj?..

-Oké,akkor írok Calumnak.

Nem sokkal később SMS-t jelzett Ash telefonja.Nem bírtam ki,hiszen a kijelzőn a következő név tündökölt: "Luke".

Ezek után nem volt kérdés,hogy meg-e nézem.

"Szia Ash.Nem tudom,hogy Lina mit mondott,de nem történt semmi.Ma találkozunk a koncerten,és tudom,hogy valószínű,hogy most utálsz,de nagyon sajnálom,tényleg.x Luke."

Fogalmam sem volt,hogy mit tegyek.

-Lina!-kiáltotta nevemet Ash.

Gyorsan inkább fogtam a telefont,és...

Na sziasztok!:)

Ezúttal én tettem ki a következő részt,amit tulajdonképpen együtt írtunk meg.Remélem,hogy tetszik,és olvasni fogjátok továbbra is!Megtalálhattok minket a facebookon,illetve a twitteren,istagrammon is!Érdeklődni a következő linken lehet:
https://www.facebook.com/groups/860490760683850/?fref=ts

Írjatok privátba,vagy akár szimplán a csoportba!:)) 

Lovee xx.A♥

Rövid tartalom és a szereplők

Lina a 18 éves tini apjával folyamatosan utaztak egyik városból a másikba. De Sydney-ben Telepedtek le véglegesen. Lina testvérének van egy bandája ahova felvesznek egy új tagot.
Találkozik egy sráccal aki teljesen megváltoztatja az életét.

Szereplők

Ashton Irwin

Luke Hemmings

Calum Hood

Michel Clifford

Lina Irwin

Liz Mc'Coul

1. fejezet

Apámmal folyton úton voltunk,és az új úti cél Sydney volt. Sohasem volt folytonos barátaim mert mindig költöztünk. Van egy bátyám Ashton, akinek van egy bandája és ők Sydneyben laknak ezért is szerettem ide jönni. Reggel mikor felkeltem rohantam átöltözni. Felvetem egy szakadt fekete farmert és egy nirvanás pólot. Apa lent várt a konyhába hogy oda adja a reggelim.
-Csak holnap hajnalba érek haza, úgyhogy jók legyetek.
-Oké.Köszi Apu. Rohanok is. - mondtam és megöleltem.
-Rendben szia. - köszönt nekem. Nagyon szeretem már most Sydneyt. Napsütés, meleg. Nagyon hamar a suliba is értem. Vagy voltak tizenhatan a tanteremben. Megkerestem a tanári asztaltól legtávolabb eső padot az ablak mellett.Elővettem a könyvemet 'Nem vagyok sorozatgyilkos' című könyvet és elkezdtem olvasni. Jó bele voltam mélyedve a könyvbe mire egy fiú kivette a kezemből és elkezdte össze-vissza lapozgatni.
-Nagyon érdekes lehet. - mondta komoly arccal.
-Az is de vissza is adthadnád.
-Amúgy Luke vagyok. - mondta a szöszi
- Én Lina Irwin.
- Ashton Irwin húga?
-Igen. Miért baj?
-Nem, csak imádom a bandát és megyek meghallgatásra hozzájuk. - mondta vidáman.
-Neee. Csak azt ne. - mondtam mérgesen.
-De cica de. - mondta perverz vigyor kiséretében.
-Ne hívj cicának.
-Ha teakarod.. Cica. - mondta, hogy feldühítsen. Ahogy kimondta, elkezdődött az óra. Fél óra elteltével kapok egy levelet.
- Tetszik a pólód! Nekem adthadtnád. L.
- Nem és hagyjál. - írtam vissza. Vége lett az órámnak és rohantam volna haza, ha az édes drága bátyám meg nem állított volna a haverjaival.
-Igen. Mit akarsz? - kérdeztem tőle.
- Azt hogy gyere el a meghallgatásra ma.
-Tudod hogy úgyis ott leszek mert a garázsunkban lesz. - mondtam hülye arc kiséretében.
- JA tudom. - mondta vigyorral az arcán.
-Na szia mentem haza. - indultam volna, ha megnem  fogta volna a kezem.
-Majd haza viszlek. - mondta.
-Oké. - egyeztem bele és száltam be a kocsiba. Kábé 5 perc alatt haza értünk és én rohantam fel a szobába, hogy átöltözzek.

-Lina!!! - halottam bátyám órdítását. Ahogy meghallottam rohantam le, mert tudtam hogy ez azt jelentni hogy megjött az első jelentkező.
-Vagyok. - jelentettem be és elfoglaltam a helyem Calum mellett. Meghallgattuk az elsőt akki nem is volt rossz de nem is jó. Gyorsan megnéztem a lapot és heten jelentkeztek és az utólson megakadt a szemem, mert Luke volt az.
-Kövi! - hangzott ötödjére el a szó. A hatodik egy írtó cuki pasi lépett be akinek nagyon király hangja volt. A titániumot adta elő.
-Ezt a dalt magad mixelted meg?
-Igen.
-Nagyon király lett. - mondtam álmuldozva.
-Köszi. - és ahogy kimondta Ashton Újra kiabálta , hogy- Kövi! - és itt jött Luke. Neki is jó hangja volt. Ahogy lement ő is jöhetett a válogatás.
-Én és Calum a hatodik srácra voksolunk.
-De mi Lukera. -jött Micheltől a válasz.
-De tényleg Luke jobb volt mint a másik. - mondta Calum.
-Oké legyen. - adtam be a derekam.
-Akkor hívom is. - mondta Ash. Na habár most is utálom Luket akkor mi lesz ha banda tag lesz.
-Srácok Luke igent mondott így kell rendezni egy bulit. - mondta a báttyám.
-Oké. - mondtunk egyszerre.
-És kiket hívsz meg?- kérdeztem.
-Hát pár végzőst és osztálytársakat.
-Oké. Meghívhatom Elizt is?
-Aha. - mondta fülig érő vigyorral. - Eliz egy régi barát még Sydneyből és végre találkozhatok vele sok idő múlva csak azt az egyet bánom, hogy nem abba a suliba jár mint én. Este nyolc óra körül el is kezdődött a buli.  Annyira sokan voltak hogy észre sem vettem a barátnőmet aki integetett nekem.
-Eliz. - sikítottam.
-Lina. - sikított ő is. - NA mi van veled, hogy vagy?
-JÓl tök örülök hogy végre látlak.
-Én is. - ölelt meg. - Na van már pasid?
-Nincsen.
-Lehet, hogy lesz mert az a srác ott folyamatosan téged bámul. - mutatott a fiú irányába aki elkezdett felém jönni.
-Szia. - köszönt. Éreztem rajta, hogy nagyon be volt pijálva.
-Szia. -köszöntem vissza de mire kimondtam elkezdett csókolni. Nem bírta eltolni magamtól mert túl erős volt. Pár perc után érzem hogy valaki leütötte rólam.Olyannyira meg voltam ijedve, hogy inkább felrohantam a szobámba és magamra zártam az ajtót.