-Csak holnap hajnalba érek haza, úgyhogy jók legyetek.
-Oké.Köszi Apu. Rohanok is. - mondtam és megöleltem.
-Rendben szia. - köszönt nekem. Nagyon szeretem már most Sydneyt. Napsütés, meleg. Nagyon hamar a suliba is értem. Vagy voltak tizenhatan a tanteremben. Megkerestem a tanári asztaltól legtávolabb eső padot az ablak mellett.Elővettem a könyvemet 'Nem vagyok sorozatgyilkos' című könyvet és elkezdtem olvasni. Jó bele voltam mélyedve a könyvbe mire egy fiú kivette a kezemből és elkezdte össze-vissza lapozgatni.
-Nagyon érdekes lehet. - mondta komoly arccal.
-Az is de vissza is adthadnád.
-Amúgy Luke vagyok. - mondta a szöszi
- Én Lina Irwin.
- Ashton Irwin húga?
-Igen. Miért baj?
-Nem, csak imádom a bandát és megyek meghallgatásra hozzájuk. - mondta vidáman.
-Neee. Csak azt ne. - mondtam mérgesen.
-De cica de. - mondta perverz vigyor kiséretében.
-Ne hívj cicának.
-Ha teakarod.. Cica. - mondta, hogy feldühítsen. Ahogy kimondta, elkezdődött az óra. Fél óra elteltével kapok egy levelet.
- Tetszik a pólód! Nekem adthadtnád. L.
- Nem és hagyjál. - írtam vissza. Vége lett az órámnak és rohantam volna haza, ha az édes drága bátyám meg nem állított volna a haverjaival.
-Igen. Mit akarsz? - kérdeztem tőle.
- Azt hogy gyere el a meghallgatásra ma.
-Tudod hogy úgyis ott leszek mert a garázsunkban lesz. - mondtam hülye arc kiséretében.
- JA tudom. - mondta vigyorral az arcán.
-Na szia mentem haza. - indultam volna, ha megnem fogta volna a kezem.
-Majd haza viszlek. - mondta.
-Oké. - egyeztem bele és száltam be a kocsiba. Kábé 5 perc alatt haza értünk és én rohantam fel a szobába, hogy átöltözzek.
-Lina!!! - halottam bátyám órdítását. Ahogy meghallottam rohantam le, mert tudtam hogy ez azt jelentni hogy megjött az első jelentkező.
-Vagyok. - jelentettem be és elfoglaltam a helyem Calum mellett. Meghallgattuk az elsőt akki nem is volt rossz de nem is jó. Gyorsan megnéztem a lapot és heten jelentkeztek és az utólson megakadt a szemem, mert Luke volt az.
-Kövi! - hangzott ötödjére el a szó. A hatodik egy írtó cuki pasi lépett be akinek nagyon király hangja volt. A titániumot adta elő.
-Ezt a dalt magad mixelted meg?
-Igen.
-Nagyon király lett. - mondtam álmuldozva.
-Köszi. - és ahogy kimondta Ashton Újra kiabálta , hogy- Kövi! - és itt jött Luke. Neki is jó hangja volt. Ahogy lement ő is jöhetett a válogatás.
-Én és Calum a hatodik srácra voksolunk.
-De mi Lukera. -jött Micheltől a válasz.
-De tényleg Luke jobb volt mint a másik. - mondta Calum.
-Oké legyen. - adtam be a derekam.
-Akkor hívom is. - mondta Ash. Na habár most is utálom Luket akkor mi lesz ha banda tag lesz.
-Srácok Luke igent mondott így kell rendezni egy bulit. - mondta a báttyám.
-Oké. - mondtunk egyszerre.
-És kiket hívsz meg?- kérdeztem.
-Hát pár végzőst és osztálytársakat.
-Oké. Meghívhatom Elizt is?
-Aha. - mondta fülig érő vigyorral. - Eliz egy régi barát még Sydneyből és végre találkozhatok vele sok idő múlva csak azt az egyet bánom, hogy nem abba a suliba jár mint én. Este nyolc óra körül el is kezdődött a buli. Annyira sokan voltak hogy észre sem vettem a barátnőmet aki integetett nekem.
-Eliz. - sikítottam.
-Lina. - sikított ő is. - NA mi van veled, hogy vagy?
-JÓl tök örülök hogy végre látlak.
-Én is. - ölelt meg. - Na van már pasid?
-Nincsen.
-Lehet, hogy lesz mert az a srác ott folyamatosan téged bámul. - mutatott a fiú irányába aki elkezdett felém jönni.
-Szia. - köszönt. Éreztem rajta, hogy nagyon be volt pijálva.
-Szia. -köszöntem vissza de mire kimondtam elkezdett csókolni. Nem bírta eltolni magamtól mert túl erős volt. Pár perc után érzem hogy valaki leütötte rólam.Olyannyira meg voltam ijedve, hogy inkább felrohantam a szobámba és magamra zártam az ajtót.
